Facility Hours

Folyamatosan frissülő hírek és tudnivalók a Klinikai Vizsgálatokról.

Public Traffic

Klinikai Vizsgálatokban használt kifejezések, érthetően.

Park and Recreations

Leggyakrabban előforduló kérdésekre adunk választ.

A klinikai vizsgálatok egyik legfontosabb alapelve az önkéntesség

Lehetőség Önnek, hogy részt vegyen benne! Lehetőség Nekünk, hogy segíthessünk!

Hírek

Hasznos olvasmányok a klinikai vizsgálatok területéről.

Klinikai vizsgálatok a járvány idején itthon és a nagyvilágban

KV

A SARS-CoV-2 vírus és az általa okozott pandémia soha nem látott kihívások elé állította a világ egészségügyét. A klinikusok... Tovább olvasom → Klinikai vizsgálatok a járvány idején itthon és a nagyvilágban

Ki vehet részt klinikai vizsgálatban?

KV

Klinikai vizsgálatban az vehet részt, akit olyan orvos kezel, aki közreműködik az adott kutatásban, a vizsgálat feltételeinek... Tovább olvasom → Ki vehet részt klinikai vizsgálatban?

Klinikai vizsgálat a beteg szemszögéből

KV

Amikor egy klinikai vizsgálatban résztvevő orvos a napi munkája során olyan beteggel találkozik, akit alkalmasnak gondol a... Tovább olvasom → Klinikai vizsgálat a beteg szemszögéből

Hogyan zajlik?

Tudjon meg minél többet a részletekről!

Régen a gyógyítás alapja az évszázadokkal azelőtt lefektetett dogmák és a személyes tapasztalat volt. A modern orvostudomány ezzel szemben a bizonyítékokra támaszkodik. Bizonyítéknak azt tekintjük, ha egy tényt gondosan megtervezett, elegendő számú esettel, tudományos vizsgálatokban, egymástól független kutatók igaznak találnak. Új gyógyító vagy diagnosztikus eljárásokat, gyógyszereket csak kellően erős bizonyítékok alapján szabad bevezetni. E bizonyítékokat gyűjtik össze a szigorúan szabályozott klinikai vizsgálatokban.

A klinikai vizsgálatokban végeredményben arra a két alapvető kérdésre keresnek választ, hogy egy adott gyógymód szükséges-e és be szabad-e vezetni? A szükségességet a gyógyszer vagy eljárás hatásossága mutatja meg: elérhetőek-e általa a kívánt gyógyulási célok? A másik kérdés a biztonságosság: hiába hatásos egy új hatóanyag, ha olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek nem vállalhatók.

A részvételt megszabó feltételekre több okból is szükség van. Egy klinikai vizsgálat világosan meg kell határozni, milyen betegségben vagy kórállapotban várnak előnyös hatást a vizsgált szertől. Bizonyos társbetegségek vagy körülmények gyengíthetik a várt hatást, vagy nemkívánatos eseményeket idézhetnek elő. E torzító hatások kiküszöbölésére pontosan meg kell határozni, hogy kik és milyen feltételek mellett vehetnek részt az adott vizsgálatban. Emellett kifejezetten fontos szempont, hogy csak azok a betegek vehessenek részt egy klinikai vizsgálatban, akiknek a biztonságát a vizsgálatban való részvétel nem veszélyezteti.

Igen, léteznek speciálisan gyermekgyógyászati célra szánt vizsgálati készítményekkelvégzett klinikai vizsgálatok. Nem kézenfekvő ugyanis, hogy egy felnőttekben alkalmazott gyógyszer gyermekekben is ugyanolyan hatásos és biztonságos. A gyermekekkel végzett klinikai vizsgálatok tervezése és kivitelezése során speciális etikai és orvosszakmai megfontolásokat is figyelembe kell venni.

Tudományos kutatások bizonyították, hogy egy gyógyszer hatásosságában igen nagy szerepet játszik a kezelés hatásával kapcsolatos várakozás. Ez jelentősen torzíthatja a kutatási eredményeket. Semlegesítésére a klinikai vizsgálatok egy részében a vizsgált szert azzal kinézetében teljesen megegyező, ám hatóanyagot nem tartalmazó szerrel, placebóval hasonlítják össze.

Hogy egy vizsgálaton belül kik kapnak hatóanyagot és kik placebót, véletlenszerűen döntik el. A torzításmentesség érdekében sem a beteg, sem az orvos nem befolyásolhatja és nem is ismerheti ezt a döntést a vizsgálat befejezéséig.

Az előzetes tájékoztatás során a kezelőorvos elmondja, hogy a vizsgálatban kontrollként más kezelési eljárást vagy placebót fognak-e alkalmazni, és azt is, mekkora az esélye annak, hogy a beteg a vizsgálati vagy a kontroll csoportbakerüljön a sorsolás következtében.

A vizsgálatok lezárultával még hosszú időnek kell eltelnie, mire az eredmény megszületik. Ez alatt a vizsgálat vezetői statisztikai elemzéseket végeznek, összevetik a szakirodalomban található korábbi eredményekkel, és levonják a tudományos következtetéseket.

A befejezett vizsgálatok eredményeit valamely tudományos fórumon – például tudományos folyóiratban vagy kongresszuson ismertethetik, illetve döntenek arról, hogy a vizsgálat alapján benyújtanak-e gyógyszerengedélyeztetési kérelmet valamely országban. Mindkét folyamat rendkívül időigényes, több hónap, nemegyszer években mérhető is lehet.

A vizsgálat eredményéről  a vizsgálatban részt vevő kezelőorvostól értesülhet.

A kezelőorvosnak semmilyen hátránya nem származik abból, ha egy betege kilép a vizsgálatból. A klinikai vizsgálatok megtervezésekor előre számolnak azzal, hogy a betegek egy része menet közben „elvész” a vizsgálat számára. Ez minden vizsgálat természetes velejárója.

Amikor tehát a részvétel folytatását vagy az abbahagyását mérlegeli, az orvosára háruló következményekkel nem kell számolnia.

KV a beteg szemszögéből az átláthatóság jegyében

Érthetetlen kifejezések?

KLIVI SZÓTÁR

Elakadt az értelmezésben, szeretné megérteni az orvosa vagy egy kezelés leírását? A KLIVI folyamatosan bővülő szótára segítségére lesz!

klivikereso

Biztonságos?

Aggasztó kérdései vannak, amelyekre választ vár? Megpróbáltuk kitalálni és megválaszolni!

Nincs olyan gyógyszer, amely az esetek száz százalékában hatásos és biztonságos. Az emberi szervezet végtelenül bonyolult rendszer, ezért nem lehet tökéletes biztonsággal megjósolni, hogyan fog reagálni egy gyógyszerre.

Bár a bevezetés előtt álló szerekkel kevesebb a tapasztalat, a klinikai vizsgálatok úgy vannak megtervezve, hogy a lehető legkisebb legyen a betegre háruló kockázat. Mielőtt egy új hatóanyagot emberen is alkalmaznának, számos laboratóriumi és állatkísérletet végeznek el, amelyek során elég pontosan körvonalazódik, milyen kockázatokkal kell számolni.

A gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokban általában egy új hatóanyagot vagy kombinációt hasonlítanak össze hatóanyagot nem tartalmazó készítménnyel (placebóval) vagy a legjobb elfogadott terápiával. Placebót azonban csak akkor alkalmazhatnak egy klinikai vizsgálatban, ha a kezelés elmaradása várhatóan nem jár egészségügyi kockázattal. Ellenkező esetben az aktuálisan elérhető legjobb kezelést kell kapnia.

Nem. A büntető törvénykönyv 171. §. szerint: „Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végez, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Klinikai vizsgálat csak hatósági engedély birtokában folytatható.

Nem, ez törvénybe ütköző. A vizsgálat során Önről gyűjtött adatokat mindig szigorú titoktartás mellett kezelik.

A klinikai vizsgálatok egyik alapszabálya, hogy a részvétel szigorúan önkéntes, bármikor ki lehet lépni.

Fontos azonban, hogy ha a beteg kilép a vizsgálatból, nem maradhat kezelés nélkül. Az orvos tájékoztatja arról, hogy milyen alternatívák elérhetők az engedélyezett és az adott intézményben alkalmazott gyógyító eljárások közül.

Az új tüneteket (pl. eddig nem tapasztalt fejfájás) nemkívánatos eseménynek számítanak, és azokról haladéktalanul be kell számolni a vizsgálatban részt vevő kezelőorvosnak.

Elsődlegesen a kezelőorvosával érdemes megosztani valamennyi kérdését, aggályát. Ezen túlmenően a vizsgálat kezdetén aláírt beleegyező nyilatkozat tartalmazza azon szervek nevét és elérhetőségét, amelyhez panaszaival, észrevételeivel fordulhat.

Close Search Window